Elérhetőség
A csicsóka a őszirózsafélék családjába tartozó gumós évelő, gyógynövény. Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába.
Közeli rokonságban áll a napraforgóval. Tavasszal akár össze is lehet őket téveszteni, de később már nem, mert a csicsóka sárga virágai a napraforgóéhoz képest kicsinyek, és jóval később, augusztus elején nyílnak. A növény szára, (azonos talajviszonyok között), a napraforgóénál vékonyabb, és magasabb, akár 3 m magasra is megnő. Magot a csicsóka virága nem érlel, ezért a gumók elültetésével szaporítják.
A csicsóka fontos diabetikus alapanyag lehet, íze is hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb. A 20-28% szárazanyagot tartalmazó gumókban 14-16% inulin és polifruktozátok (levulóz, szinantrin) vannak. Az ezekből keletkező fruktóz (gyümölcscukor) könnyebben és gyorsabban emészthető a répacukornál. A fruktózt a cukorbetegségben szenvedők szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasznosítja.
Ezt a nálunk méltánytalanul mellőzött gumós zöldséget a nagyvilág elegáns éttermeiben gyakran homár, libamáj, szarvasgomba, nemes tengeri halak, fésűkagyló és más drága ételek társaságában tálalják.
Csak fantázia kérdése, mert szinte minden alapanyagunkkal harmonizál. Fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, párolhatjuk, főzhetünk belőle szószokat, kifacsart levéből kitűnő turmixital készíthető – naranccsal, citrommal, mézzel, almával, de köretként csicsókalepényt készítenek, és kelbimbóhoz, csirkéhez adják.
|
Csicsóka Tápanyagtartalom 100 g-ban |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 30 kcal 130 kJ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vegetáriánus receptek
Újhagymás- gombás spagetti
Zöldségpörkölt
Krumpli placsni
Sajt szezámbundában
Zöldséges rizsgolyók
Szójaburger
Csőben sült brokkoli
Vegetarianizmus
A vegetarianizmus először Indiában és tőle függetlenül az ókori görög világban jelent meg. Mindkét kultúrában kezdettől fogva vallási-filozófiai törekvések része volt. Következetes, az egész közösségben gyakorolt vegetáriánus életmódot egy természeti népnél, vagy őslakos közösségben sem találtak.
A vegetarianizmus – mint fogalom és jelentékeny mértékben elterjedt táplálkozási gyakorlat – első feljegyzései a Bibliából valók amint megemlíti, hogy Isten az embernek, megteremtése után növényi táplálékot rendel. Dániel és társai visszautasították a királyi ételeket és csak zöldségféléket fogadtak el eledelül , mivel rejtegetni akarták zsidó voltukat.
Sokan egészségügyi okokból válnak vegetáriánussá, mivel el akarják kerülni azokat a betegségeket, amiket a húsfogyasztásnak tulajdonítanak, vagy a már meglevő betegségeikből akarnak így kigyógyulni. Vannak, akiknek a betegségét csak szigorú diétával lehet karban tartani. A fenilketonúria okozta károsodások csak fehérjeszegény vegán diétával kerülhetők el. A diéta miatt kiesett tápanyagokat, például a B12 vitamin külön kell bevinniük.
A vegetáriánus életmódot egészségügyi okokból választók más tekintetben is egészségesebben élnek, mint az átlag: többet sportolnak, és kevesebbet dohányoznak.
Az Amerikai Dietetetikusok Szövetsége szerint, ha az étkezési zavarok gyakoribbak a vegetáriánus serdülőknél, akkor a vegetariánus táplálkozás inkább álcaként szolgál, mint kiváltó okként. Ezt mások is megerősítik.
(forrás:wikipwedia)