A köretek

A köretek egészítik ki a hús-, hal- és egyéb ételeinket. Fontos, hogy a köret megfeleljen az étel jellegének. Hagyományos ételeinkhez még a korszerűség jegyében sem adhatunk másféle köretet, mint a szokásos; pl. a ropogós malacsülthöz párolt káposztát és sült burgonyát adunk, paprikás csirkéhez pedig galuskát. Ha nem így tennénk, megváltoztatnánk az étel jellegét. Bár ízlések és pofonok. A vendéglátós éveim során találkoztam meglepő párosításokkal, mint például a rántott borda galuskával, vagy a somlói galuska, galuska nélkül krumplival.  :-)

A köreteket kevesebb zsiradékkal készítsük, hogy megfeleljenek a korszerű táplálkozás követelményeinek.

A köreteknek ízletesnek, tetszetősnek, forrónak és étvágykeltőnek kell lenniük, hogy emeljék a húsétel élvezeti értékét.

Fontos, hogy a köreteket ne főzzük nagyon puhára, mert ez csökkenti a főétel élvezeti értékét.

Fontos a főétel és a hozzáadott köret megfelelő aránya. A túl sok köret elnyomja a főételt, míg a kevés köret nem elégíti ki az étvágyat.

Sajnos hazánkban még mindig indokolatlanul túlzott mértékű a magas kalóriaértékű, burgonyából, gabona- és tésztafélékből készült köretek fogyasztásának aránya. Elhiszem, hogy nehéz megválni a vasárnapi szeplős krumplitól, ami valljuk be a magyar háztartások többségében a főfogás mellé elengedhetetlen. De  ha tehetjük, jóval több gyümölcs, főzelék és zöldségköretet fogyasszunk, mert ezek könnyebben emészthetőek és értékesebbek táplálkozás-élettani szempontból. 

A köreteket itt négy fő csoportba sorolom:

- burgonyából készíthető köretek,

- gabonafélékből készíthető köretek,

- tésztafélékből készíthető köretek és 

- vegyes- és gyümölcs köretek.