Elérhetőség
Az olívaolaj az olajfa csonthéjas terméséből, az olajbogyóból előállított zöldessárga, jellemző illatú, kellemes, édeskés ízű folyadék. A mediterrán konyha egyik alapvető hozzávalója. Napjainkban Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban készítik a legtöbb olívaolajat.
Homérosz az olívaolajat "folyékony aranynak" nevezte. Az ókori Görögországban az atléták rituálisan dörzsölték be vele testüket. Az olívaolaj a Földközi-tenger népeinek több volt, mint puszta élelmiszer: kifogyhatatlan forrása a varázslatoknak és csodáknak, a hatalmas vagyonnak és erőnek.
Amellett, hogy élelmiszerként fogyasztották, az olívaolajat vallási rítusoknál, gyógyszerek alapanyagént, lámpába olajként, szappan készítésére és a bőr ápolására is használták. Az olajág régóta a béke szimbóluma is. A Biblia özönvízről szóló részében egy olajágat tartó galamb jelenti a megmenekülést.
Az olajfa a Földközi-tenger környékén őshonos; a vad olajbogyókat már a neolitikus ember is gyűjtötte, i.e. 8000 körül. A vad olajfa őshazája Anatólia. Nem tisztázott, hol kezdték el termeszteni, Anatóliaban i.e. 6000 körül, vagy a levantei partok mentén egész a Sínai-félszigetig tartó területen i.e. 4000 körül, vagy valahol Mezopotámiaban, a Termékeny félhold területén i.e. 3000 körül.
A széles körben elterjedt nézet szerint elsőként a görög Kréta szigetén termesztették. A legkorábbról fennmaradt olívaolaj amfóra i.e. 3500-ból származik, bár az olajfa termesztését i.e. 4000 körülre teszik. Más nézetek szerint elsőként a kánaániták sajtoltak olajat i.e 4500 körül, a mai Izrael területén.
Receptjeim
Vajas-olívás spagetti
Húsos gombóc
Gyümölcsös-currys csirkemell
.jpg)
Gyros tál ahogyan én csinálom
Sörkifli olajbogyóval töltve
Bakonyi-csirkecombok paradicsomosan
Tejszínes-gombás-borsós csirkemell
Rösti-torta
Brownie ahogyan én szeretem
A húsok tápértéke
A húsban izomszövetek, kötőszövetek, zsír és csontszövetek találhatóak. Az izomrostok nagy tápértékű, könnyen emészthető élelmi anyagok.
Az kötőszövetek anyagai nehezen emészthetőek, a zsírszövetek fogyasztása rendkívül nagy kalóriát szolgáltat. A csontszövetek táplakozás élettani szempontból kevésbé értékesek.
A hús értékét az izomszövetek, kötőszövetek, zsírszövetek és a csontok aránya határozza meg.
Szöveteik fehérjékből, zsírokból, hústejsavból és egyéb nitrogéntől mentes anyagokból, valamint vitaminokból, ásványi anyagokból és vízből áll.
A húsokban tehát szerves és szervetlen anyagok egyformán találhatók.
Táplálkozás élettani hatását tekintve megtalálhatóak a legértékesebb, a szerves anyagok csoportjába tartozó fehérjék, zsírok, valamint vitaminok. Fontos tudni, hogy a víz és az ásványi anyagok a hús szervetlen alkotó részei, élettani hatásuk az emberi szervezetet tekintve lényeges. A fiatal állatok húsa főleg izom, míg az idősebb állatok húsa korával egyenes arányban egyre több kötőszövetet tartalmaz. Fogyaszthatóvá tételük, további feldolgozásuk több időt, speciális eljárásokat tesz szükségessé (például pácolás).
A zsírszövetek az izmok közeit töltik ki, elszórtan az izmokra rakódva helyezkednek el.
A hús ízét, emészthetőségét az állat tartása, tápláléka, a szövetek ásványanyag, valamint a húskivonatanyagai nagyban befolyásolják. Tápértékét befolyásolja az összetétele, a fehérje- és zsírtartalma.